
"Who is really free? A person who isn't addicted to their own passions and whims of other"
Have you ever wondered which hurts the most: saying something and wishing you had not, or saying nothing, and wishing you had?
Az idő a barátom és az ellenségem is egyben.
Az idő minden sebet begyógyít. Effelől a barátunk. De ha valamit csak az idő elteltével kaphatunk meg, esetleg egy esemény bekövetkeztét, akkor sajnos ki kell várnunk sok-sok szenvedés árán is. Felhozhatom például a haj növekedését is. Mennyi idő mire megnő? 2 év? Mennyi idő levágni? 2 mp. Sok évnyi munka is elveszhet egy szempillantás alatt ha nem vigyázunk rá, vagy rossz döntéseket hozunk.
bevezetés megvolt_
Ilyenkor teszem fel bennem a kérdést: Most mit kéne írni… MEGINT. Elszoktam ettől. Elszoktam, hogy a gondolataimat rendszerezzem. Egy nagy kötegben áll és arra vár, hogy kigubancoljam és betegyem fiókokba. Most lehet megint sikerül, mert újra erőt vettem magamon – hisz már nincs sok a nehézségből. Látom az alagút végét.. Csak addig még gyalogolni kell.. Sokat keveset? Attól függ mennyire kanyarog és milyen messze van.” – Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít – mondta a róka.
- Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek.
Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél.
De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.
Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.”
Ebből a pár sorból jöttem rá, miért van kevés, de igen fontos barátom. Van értelme rájuk tölteni az időm. Viszonozzák. Ne akarj közéjük tartozni. Nem úgy megy az. Minél közelebb akarsz férkőzni akarattal, annál jobban zárlak ki az életemből.
Legyen ennyi elég. Élem az életem és ha kell leírom.
Sose kérdezz, sose faggass. Nincs értelme.
mainapom: ha egy mondattal szeretném jellemezni akkor 'fárasztó, de jó':))Azt vettem észre, hogy iszonyatosan elkezdtem tompulni. Korral jár vagy az évszakkal vagy nem is tudom. Látod magadat leépülni, de mégsem olyan rossz értelemben, hanem egy kicsit inkább, olyan szétszórt értelemben. Gondolataid darabokban, szobád darabokban, lelked darabokban… ezért rájöttem, h minden percet kikell használni és mindenben megkell találi a jót, a szépet.Észre kell venni az élet apró örömeit...Gondolok itt ilyenre mint napsütés vagy egy mosoly egy számodra kedves személytől... sajnos manapság már nemilyenek az emberek. önzők.csak a pénz teszi őket boldoggá.persze vankivétel, de mamár kevés...:/ tetszik tetszik nem nem.. magamnak írom ezt a blogot nem másnak...ez csak az én véleményem...
akkor térjünk rá a napomra.röviden tömören szarvolt:| 7óra. szarulindult szarulvégződött-.- első óra fizika utolsó meg tesi(N) parkban futás(N) meghaltam...torkom szépen megfájdult. aztán elindultam haza:)végree.:D Linyvel.sokat röhögtünk:D és most meragadom az alkalmat és hivatalosan is bejelentem, h mától átkereszteltem Bodzára(Y):D aztáán ikrekkel mentem: ) Márió: 'tevagy a legjobb lánybarátom': ) deédes:):$ olyan idióta:D úgy szeretem:D... itthonvagyok;) hangom aligvolt(N) de jöttek a jólismert praktikák;) mézescitromos tea nyamm: ) és jólisvagyok:))