néha a csúcson érezzük magunkat...néha pedig egészen lent a mélyben... az biztos, h onnan nehéz felkapaszkodni... talán én most épp középen tartok...semleges. nemérzek sem rosszat.sem jót. még az iskola gondolata sem ébreszt bennem semmit sem..:| nemis érdekel különösképpen. annak az egynek örülök, h újra láthatom azokat akiket szeretek. így azért mégis csak könnyebb lesz átvészelni ezt az évet is...azthiszem erre mondják, hogy 'minden rosszban van valami jó' : )teháát most bevallhatom, h azért kicsit mégiscsak várom a hnapot:) de tényleg csak kicsit:)
azon gondolkodtam az előbb, h egyszer írok majd nektek szabadkézzel.tollal,papírra és be szkennelem.hülyeség.de mégis tetszik az ötlet.majd ha az időm engedi akkor megvalósítom;)
megyek_bedobok egy kapucsínót;) meg összkészítem a cuccaimat hnapra;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése