2011. szeptember 27., kedd

kapcsolatok.


a 21. században az számít menőnek, ha úgy gyűjtögeted a fiúkat, lányokat mint az ereklyéket? ha minden második héten új partnerrel mutatkozhatsz a barátaid előtt, és az orruk alá dörgölheted, hogy 'látod. kapós vagyok. megint megszereztem azt akit akarok' ez rendben is lenne, ha ezt nem olyan rendszerességgel csinálnád, hogy azt ép eszű ember se tudja követni... a második dolog ami szerintem felháborító, hogy valaki 'vagányságból' minden második buliban csalja a barátnőjét/barátját. és utána ha esetleg, véletlenül megtörténik ugyanez csak a másik személy részéről, akkor még játsszák a sértődöttet.. de egyáltalán miért történik ilyen? miért nem lehet megbecsülni azt akink van és szeretni? lehet, hogy csak én vagyok ilyen régimódi és elavult, de én biztos, hogy nem tennék ilyet. és tudom, hogyha egyszer nagy nehezen majd kiválasztom azt akivel leszeretném élni az életem, az sem lesz ilyen. mert főpont egy kapcsolatban a bizalom.. arról meg ne is beszélve, hogy mindenki olyan nehezen él. vannak akik napról napra. és mi másra támaszkodhatnánk a nehéz időben mint a szeretteinkre? kisit tiszteljük már őket. ne csak karácsonykor, meg Valentinkor...


és most a végén ideírnám, hogy azért volt ennek a bejegyzésnek ez a témája, mert egy olyan ember huppant nagyot akit imádok. egy olyan miatt aki még azt sem érdemli meg, hogy róla beszéljünk ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése