nehéz normálisnak lenni egy normálatlan világban... nehéz kedvesnek maradni és tűrni, amikor a fél világ csak saját magával törődik, magyarul önző. utálom ha visszaélnek a jó szándékommal. de inkább nem is mondok már erre semmit. a minap megkaptam az egyik barátnőmtől.. idézek: "úgy kell neked. ma már senkivel sem lehetsz kedves, együtt érző. mert amikor neked lesz rá szükséged akkor majd ott hagy a szarban" van benne valami? nem is tudom.. mindenesetre elgondolkodtató. szeretek meghallgatni mindenkit, általában türelmes vagyok a másikkal és tényleg ha valaki kér tőlem valamit, akkor egy szó nélkül ugrok és csinálom. a barátnőm véleményével, csak 1 okból nem értettem egyet.. talán nektek is feltűnt ebben a kis idézésben az ami nekem.. olyan mintha azt lehetne kiolvasni belőle, hogy 'segíts, hogy utána neked is segítsenek' na itt kezdődik a hiba.. ha segítesz, akkor azt szívből tedd és ne pedig azért, hogy viszont várj cserébe valamit..!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése